Doctors looking at an X-ray together

A térdartrózis típusai, és mit jelent a csont a csonton

A térdartrózis a térdízület leggyakoribb betegsége. A porc fokozatosan kopik, az alatta lévő csont megváltozik, az ízület pedig merevvé és fájdalmassá válhat. Az artrózis azonban nem mindenkinél egyforma. Hogy hol kezdődik, mennyire előrehaladott, és mi okozta, nagyon eltérő lehet. Ha előbb a porc alapjait szeretnéd megérteni, olvasd el a térdporckopásról szóló cikket.

Hol a térdben: az ízület három része

A térdben három fő terület van, ahol a csontok érintkeznek. Az artrózis érintheti az egyiket, kettőt vagy mindhármat.

  • Az ízület belső része a combcsont és a sípcsont között, a másik térd felé néző oldalon. Ez a terület érintett a leggyakrabban, mert járáskor általában nagyobb terhelést visel. A fájdalom többnyire a térd belső oldalán érezhető. Bővebben a térd belső oldalán jelentkező fájdalomról szóló cikkben.
  • Az ízület külső része a térd külső oldalán. Ritkábban érintett, például sérülés után vagy X-lábnál.
  • A térdkalács mögötti ízület a térdkalács és a combcsont között. Itt a fájdalom jellemzően lépcsőn, guggoláskor vagy hosszú ülés után jelentkezik.

Elsődleges és másodlagos artrózis

Ha nem található egyetlen egyértelmű ok, az orvosok elsődleges artrózisról beszélnek. Ez összefügg az életkorral, a terheléssel, a génekkel és az izomerővel. A másodlagos artrózis valami más következtében alakul ki, például egy régi törés, meniszkusz- vagy szalagsérülés, gyulladásos ízületi betegség vagy a lábak rendellenes állása miatt.

A térdartrózis stádiumai

A röntgenfelvételen az orvosok az artrózist gyakran több stádiumban írják le, az enyhétől a súlyosig:

  • Korai stádium: kis csontkinövések az ízület körül, az ízületi rés még nagyrészt normális.
  • Középső stádium: az ízületi rés szűkül, mert a porc vékonyabb.
  • Előrehaladott stádium: az ízületi rés egyértelműen beszűkült, a porc alatti csont tömörebbé válik, a csontvégek alakja pedig megváltozhat.

A röntgenen látható stádium nem mond el mindent. Hogy mennyire fáj a térd, és mennyire jól mozogsz, gyakran ugyanannyira függ az izmaidtól, a testsúlyodtól és a napi szokásaidtól.

Mit jelent a csont a csonton?

A csont a csonton gyakori kifejezés arra, hogy a röntgenen a térd egyik részén az ízületi rés szinte eltűnt. A porc ott nagyon vékony, vagy már nincs meg, ezért a csontfelszínek közel vannak egymáshoz. Ijesztően hangzik, és sokan azt képzelik, hogy a csontok minden lépésnél egymáshoz dörzsölődnek. A valóságban az emberek ezt a leletet nagyon különbözően élik meg. Van, aki megfelelő tornával és támasszal még mindig hosszabb távokat is gyalogol, másoknak pedig ez ok arra, hogy az orvossal további kezelési lehetőségekről beszéljenek.

Mi segít, típustól függetlenül

  • Rendszeres, kíméletes mozgás, például séta, kerékpározás vagy úszás.
  • A comb- és csípőizmok erősítése, ideális esetben gyógytornász segítségével.
  • Egészséges testsúly, amely minden lépésnél csökkenti a terhelést.
  • A napi tevékenységek beosztása úgy, hogy terhelés után mindig jusson idő pihenésre is.
  • Puha térdszorító, amelyet sokan napközben viselnek az enyhe kompresszió és a tartás kellemes érzése miatt.

Ha a fájdalom hirtelen megváltozik, a térd erősen megdagad, vagy már nem tudsz ráállni a lábadra, fordulj orvoshoz. A figyelmeztető jeleket abban a cikkben soroljuk fel, amely arról szól, mikor kell komolyan venni a térdfájdalmat.

Térdszorító, amit tényleg hordani fogsz

A legjobb térdszorító az, amelyik nem a fiókban végzi. A KeenTrove bambusz térdszorító pontosan erre készült:

  • puha, légáteresztő bambusz, nyáron is kényelmes
  • szorosan illeszkedik, de nem vág be a térdhajlatban
  • nem rögzíti a térdet, így természetesen mozogsz
  • nappal ruha alatt, éjjel az ágyban is hordhatod

A 60 napos pénzvisszafizetési garanciával nincs mit veszítened.

Nézd meg a bambusz térdszorítót →

Megjegyzés: ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot. Ha vérkeringési problémád vagy cukorbetegséged van, vagy nemrég térdműtéten estél át, a kompresszió viselése előtt kérdezd meg az orvosodat.

Vissza a blogba